Pasztinákkrémleves sárgarépa chipsszel

Tagjai vagyunk egy zöldközösségnek. Minden héten kapunk egy kosár bio zöldséget havi átalánydíj ellenében. Ennek következtében rendszeresen vendégeskedik nálunk pasztinák, amit azelőtt sose vettünk - nem is láttunk nagyon...
Ez a remek gyökér külsőre igen hasonlít a petrezselyem gyökerére, azzal a különbséggel, hogy ahol a levelek erednek, ott a pasztinák befordul, míg a petrus kidudorodik. A pasztinák igen jó ízű, édeskés. És ha ez nem volna elég, roppant egészséges is. Kitűnő vízhajtó, ezért húgyúti bajok esetén, vagy vesehomoknál remek természetes segítség. Görcsoldó, valamint kalcium és foszfortartalma jó hatással van a csontok anyagcseréjére.
Nos, ebből készült most egy leves, a következőképpen:
Egy szép fej hagymát megpucoltam, daraboltam és bő olivaolajon fonnyasztani kezdtem. Utána dobtam egy nagyobb gerezd fokhagymát is, darabolva. Amíg ezek puhultak, megpucoltam két közepes példányt (35-40dkg) a pasztinákból, szintén daraboltam és a hagymák tetejére szórtam. Sóztam és felöntöttem 1/2 liter vízzel. Fedő alatt puhára pároltam, a végén beledobtam egy sómentes leveskockát is, de ez szerintem elhagyható - nálam is csak egy apró megingás miatt került bele. :)
Amikor elég puhának találtam, botmixerrel pépesítettem, és 100ml tejszínnel felengedtem. (Nem főzőtejszínt használunk, hanem habtejszínt, mert nekem a zsírtartalma is fontos.) Egyet rottyant, majd friss petrezselyemmel és snidlinggel szórtam meg, és levettem a tűzről.

A sárgarépa chipshez egy répát megpucoltam, vékonyan felkarikáztam és bő olajon megsütöttem. Tálaláskor a tányérokba szórtam, majd a levest rászedtem.

Grúz őrület!

Annyi szeder nő a kertünkben, hogy már bármit csinálunk belőle.

A lekvár megvolt. Idén málnával vegyesen. Enni már lassan unalmas. Max két-három szem naponta...
A fűszeres szederleves állítólag grúz klasszikus. Amilyen egyszerű, olyan meghökkentő. De határozottan izgalmas és nincs semmilyen mellékhatása. Bátraké a szedrencse!
A fél kiló szedret mosás után turmixoljuk le. Érdemes kevés vizet adni hozzá, hogy ne szedje szét a gépet. Utána egy szűrőn préseljük át. Én találtam összepasszoló szűrőt és kis tálkát, így a szűrőbe tett szedret csak le kellett nyomnom a tálkával. Biztos van más megoldás is, de azt hiába várjuk, hogy majd csak úgy kicsöpögi magát. Az így kapott szederpürébe kell préselni egy kis gerezd fokhagymát (igen!) és adni hozzá egy kevés sót. Kerüljön még bele 1 evőkanál aprított menta (frissel az igazi) és 2 evőkanál aprított koriander zöldje (szintén frissen). A koriandert végső esetben lehet helyettesíteni petrezselyemmel, de azért az nem pont olyan jó. Aprítsunk még bele egy kis fürtös uborkát. Jó, ha kis kockákra vágjuk. Fogyasztás előtt 1-2 órát pihentessük hűtőben. Kiváló frissítő, de mégis tömős nyári leves, enyhe fokhagyma felhanggal a végén. No és a színe!

Indiai kukoricaleves

Jó rég nem írtunk ide.... A kitartóbbaktól elnézést kérek: komolyan sokkal jobb egy két éves tündérrel bohóckodni, mint a gép előtt ülni. :)

Ezt a levest viszont gondoltam, megosztom, mert remek téli levesnek tartom. Hogy mennyire indiai, arról ne nyissunk vitát, erős a gyanúm, hogy Indiában ilyet nem feltétlenül főznek, de a fűszerezése amolyan "indiás". Amúgy a recept a Gabonaételek című szakácskönyv része.

Hozzávalók:

400 g kukorica

200 g sárgarépa

50 g zeller

100 g kesudió

50 ml olaj

só, római kömény, koriander, fehér mustármag, kurkuma

A sárgarépát és zellert pucoljuk, apróra vágjuk. Olajat hevítünk, és kipattogtatjuk benne a mustármagot (vigyázat, könnyen odaég!), majd hozzátesszük a többi fűszert. Kis lángon melegítjük, amíg finoman illatozni kezd, és belengi a konyhát. :)

Hozzáadjuk a zellert és a répát. Kevés vízzel megpároljuk, majd beletesszük a kukoricát is, felöntjük, sózzuk, és készre főzzük a levest.

Pirított kesudióval tálaljuk.

Készülhet krémlevesnek is, én még a kukorica hozzáadása előtt szoktam pürésíteni, mert Borka imádja az egész kukoricaszemeket...

Jó étvágyat!

A világ második legegyszerűbb levese

Túlzás nélkül állíthatom: pofonegyszerű!
Azért nem a világ legegyszerűbb levese, mert az a hely foglalt - a tavaly eltett paradicsomléből készített paradicsomleves áll ott. Tekintve, hogy csak fel kell forralni, és ízlés szerint fűszerezni - mondjuk friss bazsalikommal -, hát tényleg 5 perc...

Ez a leves kicsit tovább készül, de azért nem a világ vége.

Kell hozzá 2 szép édeskömény, egy diónyi friss gyömbér, só, bors, bio vegeta és egy kis pohár tejföl - ha van házi tejföl, az még jobb!

Az édesköményeket felkockázom - zöld levélkéit félreteszem a tálaláshoz. Kevés vajon (vagy oliva olajon) üvegesre pirítom, eddig 10 perc. Aztán felöntöm egy kevés vízzel és 15-20 percig párolom. Ezután leturmixolom, felöntöm vízzel - ízlés szerint: ki milyen sűrűre szeretné -, visszateszem a tűzre, hozzáadom a lereszelt gyömbért, sót, borsot, vegetát és hagyom melegedni, amíg kikeverem a tejfölt. Azt is hozzáadom, egyet rottyantok rajta és kész. Tálaláskor megszórom a levélkékkel.

Merdzsimek csorbaszi

Jártatok már Törökországban?...
Nem?
Na de török étteremben már csak ettetek?
Ha még nem, akkor sincs baj, a legtöbb úgyis csak csalódást okozna (tisztelet a kivételes budapesti Szerájnak, ahol csak a pénzzel próbálkoznak mindig átverni, de az étel kiváló).
A vöröslencse leves egy olyan ínyencség, amit otthon is könnyen el lehet készíteni, és sokkal finomabb lesz, mint a legtöbb török büféé.
A lencsét megmossuk, és 1,5-2 liter vízben feltesszük főni. Miután felforrt, kis lángon tovább főzzük 0,5-1 órát, amíg a lencse szét nem fő. A titok csak annyi, hogy nem szabad megsózni, mert akkor sosem fog szétfőni.
A sűrített paradicsomot elkeverjük 2 dl vízzel.
Egy serpenyőben felforrósítjuk (nem sütjük meg!) a vajat, és bele morzsoljuk a mentát. Ezt felöntjük a paradicsomos szósszal, majd az egészet összeöntjük a szétfőtt lencsével. Na most lehet sózni, borsozni, paprikázni. Forralunk rajta egyet és kész is.
Pár csepp citromlével is remek, egyébként meg lepénykéket szoktunk hozzá enni.

Hozzávalók:

25 dkg vörös lencse
1 kis sűrített paradicsom
kb 5 dkg vaj
1 kk szárított menta
só, bors, török paprika (durvára őrölt erős paprika)
víz :-)