A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tejtermék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tejtermék. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 23., szerda

Túró golyók


Kiindulási pont: a Túró Rudi egy egészséges(nek beállított) finomság. A valóság - legalábbis az én ízlelőbimbóim és gyomrom szerint - borzasztó távol van ettől. És sajnos ezen az sem segít, ha nem a pettyes csomagolásút, hanem a többek szerint messze jobbat - kézműves sajtokat, joghurtokat gyártó cég terméke - kóstolja a gyanútlan, kevés cukrot kedvelő fogyasztó.
De mit tegyen az ember, ha gyerekkorából úgy rémlik fel, hogy T.R. finom??? Mit tegyen, ha enné szívesen, de nem ezeket a tömény cukor-bombákat?
Mi sem egyszerűbb! Készítsük el itthon! Fogtam egy pettyes csomagolást, átböngésztem az összetételt és nekiugrottam.


Ugyebár kell bele túró. Tapasztalatom szerint ehhez a projekthez a 250 grammos fém kocka csomagolású túró elég apró szemű - nekem így könnyebb volt, hogy nem kellett turmixolni, csak villával törni-keverni. (Én most a trikolor csomagolást választottam.)
Ehhez a mennyiséghez adtam 25g házi vaníliás cukrot, 1 kikapart vanília rudat is, 25g vajat és egy citrom lereszelt héját. Homogén masszává dolgoztam össze, majd a hűtőbe tettem, hogy könnyebben formázható legyen.
Amíg pihent, vízgőz felett felolvasztottam 140g 60%-os csokit. Hosszú ideje Tibit használunk sütős célokra - bevált. (Normál étkezésre 80%-os Green&Blacks a befutó, de azért elég drága Rudi lenne abból...) A csoki mellé tettem 25g vajat és 1 evőkanál vizet. Alaposan átkevertem, de nem találtam elég hígnak egy mártogatáshoz, így még egy kanál vizet adtam hozzá. Életemben először készültem ilyen fajta bevonásra, így óvakodtam a sűrűbb masszától.
A túróból kis golyókat formáztam, és két kiskanál segítségével gyorsan megforgattam a csokiban. A fent leírtakból nekem 22 darab golyó lett, de ez nyilván ízlés dolga, ki mekkora golyókat készít. Sütőpapíron, mélyhűtőben dermesztettem, majd jól záródó dobozba került és a hűtőbe. Arról még nincs tudásom, hogy mennyi napig áll el, mert igen gyorsan fogy. :)


Azóta készült egy második verzió is, ahol a túróba rakott vajat darált keksszel, a vaníliás cukrot mézzel (nem mértem mennyi) helyettesítettem. Ez sokkal kevésbé tömény - gyanítom, a vaj a ludas, de azt még a pettyes csomagolásról okoskodtam ki -, jobban fogyasztható. Ki fogom próbálni még a keksz+vanília kombót is, mondjuk holnap...

2010. október 24., vasárnap

Kofta - fűszeres túrólabdák mártásban

Egy újabb ízletes módja a túró tálalásának - hála az indiaiaknak ezért is! Be kell valljam, a golyók egy része még rágcsának elfogyott ebéd előtt, annyira jó ízű! Szóval akár vendégváró falatkáknak is jó, vagy csak nassolni.

Végy 30 dkg házi túrót. Dolgozd össze 3 evőkanál liszttel, 4 felaprított erős paprikával, 1 evőkanál őrölt korianderrel és ízlés szerinti sóval. Formálj a tésztából pici (max. 2 cm) golyókat, és süsd ki forró ghíben! Ha nincs, hát olajban. Sőt: olaj és vaj (fele-fele) keveréke még jobb! Ha nagyobbacskák a golyók, lassan süsd át.
Ezzel kész is. Rizzsel, mártással tálaljuk. Bele is lehet dobni a szószba előre, ahogy a mi receptünk írta, de csak a golyókat tálalva, utólag - bőségesen - megöntözve is remek!

A paradicsomos mártás, amit készítettünk hozzá, több időt igényel, így érdemes azzal kezdeni.
Így készül:
Nyáron szedj 4 nagy paradicsomot - télen nyiss ki egy paradicsomos üveget! Darabolt, vagy eleve püré: mindegy, a pürével kevesebb gondod lesz. (Nyáron a paradicsomokat fél liter vízzel főzd szét, majd pépesítsd.)
Őröld le, illetve aprítsd nagyon meg a következő fűszereket:
2 zöld erős paprika, 2 kk koriander, 1 kk római kömény, 2 kk mák, 25 mm gyömbér, 2 ek korianderlevél, 1 gerezd fokhagyma.
Melegíts ghít (olajat), és pirítsd meg benne a fűszereket. Ha kész, dobj rá 2 ek kókuszreszeléket és 1/2 kk. csípős paprikát. Öntsd fel a paradicsommal, és főzd még 10 percig.

Természetesen a gyerekbarát verzió is, mely nélkülözi a paprikákat, rendkívül finom. Mi mostanában csak nagyon enyhén csípős étkeket főzünk, de fokozatosan emelhető az adag...

2010. október 11., hétfő

Hétfői Kheer

Hogy emlékeztetőül visszautaljak Lívi gabonákkal kapcsolatos bejegyzésére, a hétfőhöz a rizs kapcsolódik. Mi többnyire sikerrel követjük a gabonák heti beosztását, így hétfőnként szinte minden héten kerül valamilyen rizs az asztalra. Hol így, hol úgy, de nagyon gyakori, hogy a reggeli kása készül belőle. Ilyenkor legtöbbször a remek indiai édesség, a kír a kiindulópont. Persze reggelinek kevésbé édesre főzzük és mindig variáljuk más aszalt gyümölccsel, olajos maggal, fűszerrel.
Itt most egy alapreceptet adok meg, amitől ízlés szerint rengeteg irányba el lehet térni csillagtúra szerűen...

20 dkg rizst (mi erre a célra jázminrizst használunk) beáztatok 3 dl vízbe 15 percre. Utána ebben a vízben felteszem főni a rizst egy csipet sóval, s mikor már majdnem teljesen beszívta a vizet, adok hozzá fél liter tejet, 5 dkg vajat, egy marék mazsolát, 4 hüvely kardamont őrölve, 5 dkg nádcukrot és 8-10 szem mandulát szeletelve. Még főzöm 5-10 percig, majd levéve a tűzről fedő alatt hagyom, hogy a saját gőzében puhuljon, illetve beszívja a maradék tejet. Időnként érdemes megkeverni közben villával. Ha éppen úgy adódna, hogy közben teljesen beszívja a rizs a tejet, akkor még öntök rá egy keveset, hogy ne legyen teljesen száraz.
Tálaláskor még megszórom 2-3 ek. kissé összetört pisztáciával vagy dióval és egy fél tk. sáfránnyal.

Hidegen és melegen is kiváló édesség.

2010. szeptember 21., kedd

Pivní syr


Prága gyönyörű!
A sok-sok tornya mellett kocsmáit is érdemes látogatni. Ott pedig nyilván nem csak bambán ücsörög az ember (bár előbb-utóbb ez is megeshet), hanem issza a jóféle 10-12 fokos söröket.

Apropó. Egyszer kezembe került egy ismerősöm gyógyszere. Antidepresszáns. Utána néztünk az összetételének, hogy miből is készül egy ilyen kedélyjavító. Elárulom, semmi különös nincs benne. Se LSD, se amfetamin, se mdma.
Két igazán fontos összetevője van: komló és maláta.
Hát én valahol láttam már ezt a két csodaszert így együtt. És ahogy utána gondolok... valóban! Tényleg jót tesz a hangulatnak... de nem értem, miért kellene tabletta formában fogyasztani?

Prágában a kocsmázásnak kultúrája van. De tényleg! Nem csak arról van szó, hogy valahogy támasszuk alá az italozást. Ehhez persze az is hozzá tartozik, hogy a kocsmák viszonylag korán bezárnak. Éjfél körül már nemigen találkozunk nyitva tartó kultúrházzal. Ordenáré részeget is lényegesen kevesebbet találni, mint mondjuk Budapesten. Ha pedig betérünk egy kocsmába és történetesen minden asztal foglalt (jobb kocsmákban ez általános jelenség), akkor is nyugodtan leülhetünk bármelyikhez, ahol még azért szabad egy-két hely. A cseheknél ez megy. Mi imádjuk. Nagyon szociális, lehet ismerkedni idegenekkel - ez néhány korsó sör társaságában mindenkinek könnyebben megy, de ha nincs kedve hozzá az embernek, akkor egyszerűen csak békében elüldögélhetünk másokkal egy asztalnál és így is nyugodtan beszélgethetünk partnerünkkel.

A sörök mellé ugyanakkor jól teszi az ember, ha valami szilárd tápanyagot is juttat a szervezetébe (bár német barátaimtól úgy hallottam, hogy 10 korsó sör megfeleltethető egy komplett ebédnek :D). Erre egy kiváló lehetőség a pivní syr, vagyis a sörsajt.

Szükség van hozzá természetesen sajtra. Ez egy puha, érett, erőteljes szagú rúzs sajt. Cseheknél gyakorlatilag minden közértben kapható előre csomagolva. A legenda szerint itthon is kapható számos hiper-szupermarketben, de Magyarországon én még nem találkoztam ilyennel.
Érdemes egyszerre nagyobb mennyiségben hozni belőle mondjuk hűtőtáskában és a fagyasztóban eltartható sokáig. Persze rúzs sajtok itthon is kaphatók, de figyelni kell rá, hogy tényleg lágy legyen. Másik alternatíva, ha valamilyen kevésbé érett lágy sajtot veszünk, amihez kisebb adag pálpusztai sajtot keverünk, ami ugye szintén rúzs típusú, de azért önmagában túlságosan erős és inkább csak kalandvágyból fogyasztható.
Másik fontos összetevője a sör. Mindenképpen cseh sörrel próbálkozzunk, főként pilseni típusúval. Legkiválóbb az őseredeti Plzensky Prazdroj (Pilsner Urquell), de szóba jöhet a Kozel is. Magyar sörök közül szinte kizárólag a Soproni 1895-öt tudom elképzelni.
A többi összetevő kocsmánként kissé eltérő lehet, én most kedvenc kocsmánk, az U Hrochában (A vízilóhoz) tapasztaltakhoz igazodom.

15 dkg sajthoz egy kávéskanál mustár, 3-4 db füstölt sprotni, egy pici vöröshagyma (vagy egy közepes fele) apróra vágva (kb. 3 dkg), kevés őrölt bors, esetleg egy kis pirospaprika, só a sajt függvényében. A hozzáadott sör mennyisége nagyban függ a sajt állagától, de valahol fél deci körül lesz az ideális. Egyszerűen csak össze kell keverni, többé-kevésbé homogén masszát képezni belőle. Akkor jó - ezt a cseh útikönyvekből sajnos mindig kihagyják -, ha az elkészítés után felfordítva tányérunkat nem landol a földön pivní syrünk. Valahogy így:
Pirítós kenyérre kenve kiváló sörkorcsolya.

Általános tapasztalat, ha túl sok időt töltünk egy kocsmában, akkor megeshet, hogy hazafelé nem megy olyan gördülékenyen a séta. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy ha sokáig ül az ember, egyszerűen elfelejti a test, hogyan is kell járni.
Fogyasszuk mértékkel!

2010. augusztus 28., szombat

Spontán gomba - az Ebéd története

Tökéletes, szép nagy gombákat találtunk a piacon. Nem volt velük semmi konkrét tervünk csak egyszerűen megtetszettek, így hazavittük őket. Egészen pontosan 7 nagy fejet, 80 dekát.

Másnap reggel - mint minden rendes pénteken - elhoztuk Zsuzsi néniéktől a szokásos heti tejadagunkat, ami 2 liter. Ezt kérésemre Livi gyorsan ki is csapatta egy kis citrommal, hogy finom házi túrót kapjunk.

Ekkor még csak abban voltam biztos, hogy ezek ketten szeretni fogják egymást és szerelemben simulnak össze, de még ki kellett találni, hogyan lesz orgia frigyükből.

Ehhez kevés olívaolajon lepirítottam egy fej felkockázott hagymát (ami kéntartalmának köszönhetően oldja a gátlásokat - mint az köztudott :D) és a művelet vége felé még hozzákevertem 4 evőkanálnyi szezámmagot. Miután mindketten szépen megpirultak, félretettem, hogy kicsit hűljenek.
Sem a gomba, sem a túró nem tartozik a legkönnyebben emészthető étkek közé, így arra gondoltam, enyhe fűszerezésre lesz szükség.
Szedtem a kertből egy csokornyi petrezselymet és felaprítva hozzákevertem a túróhoz. Aprítottam bele 30g szárított paradicsomot és mivel az sós, enyhén sóztam csak. Nagyon kevés darált zöld borssal ízesítettem még. Mikor a félig lehűlt szezámos hagymáért nyúltam, hogy azt is hozzákeverjem, megakadt a szemem a tökmagolajos üvegen. Nem vagyok én semmi jónak az elrontója, így abból is locsoltam rá egy evőkanálnyit... és nem bántam meg!
A hatalmas gombák szárait kitörtem, megtisztítottam, -pucoltam a fejeket és beléjük töltöttem a fűszeres túrót. Egy nagy tepsit kivajaztam és elhelyeztem benne a töltött gombákat, locsoltam alájuk egy deci száraz rosé bort, és 180 fokra előmelegített sütőben 30 percig sütöttem.

Amíg sült a finomság, a kitört gombaszárakat felaprítottam és megdinszteltem. Ráöntöttem 2 deci barna rizst és fél liter vizet. Míg a gombás rizs főtt a fedő alatt, kiszaladtam a kertbe, megkerestem a legszebb színű paradicsomot, amit tálalás előtt felkockázva hozzákevertem a körethez.

...és volt orgia...

2010. augusztus 22., vasárnap

Töltött paradicsom

Ez a finom - és rendkívül piros - étek Indiából származik. Több indiai szakácskönyvünk is van, és kimeríthetetlen ötletforrások! Változatos, nagyon finom, és egészséges fogások tárháza az indiai konyha - nem véletlenül: náluk a zöldségekben gazdag étkezésnek egyrészt sok-évezredes hagyománya van, másrészt náluk - a változatos éghajlati viszonyoknak köszönhetően - nagyon sokféle zöldség megterem. Vétek volna nem kihasználni, igaz?

Ehhez a fogáshoz szükségünk lesz kemény, de már tökéletesen érett paradicsomokra. A legtöbb helyen olyat kapunk, amit túl korán leszednek, hogy tovább bírja a bolti gyűrődést. Legyünk hát körültekintőek, ha nincs saját paradicsomunk! Az egész ételt tönkreteheti, ha a paradicsom egy picit is savasabb, mint kéne, mert nem hagyták teljesen beérni.
Hozzávalók (főételként) 4 személyre:
10 közepes paradicsom
200 g panir
4 dl párolt vegyes zöldség
1 fej hagyma finomra vágva
2 tk aprított zöld chili
2 ek. felaprított kesudió
2 ek. olaj,

A mártáshoz:
2 fej hagyma reszelve
1 tk. őrölt chili
2 ek. paradicsompüré
1 tk. cukor
só, olaj

A paradicsomról levágjuk a kalapját, belét kiszedjük. Felaprítjuk és félretesszük: megy majd a mártásba.
Elkészítjük a tölteléket:
Felforrósítjuk az olajat, megpiritjuk benne a finomra vágott hagymát, és a zöld chilit. (Ezt mi kihagytuk - más kisgyermekeseknek is így javaslom.) Hozzáadjuk a kesut, zöldségeket és a felkockázott házi túrót. Együtt sütjük tovább. Végül megsózzuk és lehúzzuk a tűzről.
Még azon melegében megtöltjük a paradicsomokat a töltelékkel.
Készítsük el a mártást is! Forrósítsunk fel egy kevés olajat és a reszelt hagymát pirítsuk meg rajta. Hozzáadjuk a pürét, és a paradicsomok felaprított belsejét, majd a chilit és a cukrot is. Alaposan összeforraljuk.
Tegyük tűzálló tálba vagy tepsibe a paradicsomokat, locsoljuk meg a mártással, és 250 C fokos sütőben süssük 10 percig. A cél a paradicsom korrekt átmelegítése, nem pedig sütés!
Köretnek - természetesen - remekül passzol a barna rizs, árpa vagy akár a bulgur.

2010. június 16., szerda

Kasmíri spenót sült panírral

Az utolsókat rúgta már a spenótunk a kertben, felmagzott meg kezdtek sárgulni az alsó levelek, szóval le kellet szedni az utolsó zacskónyit is. Egyébként kezdő kertészeknek melegen ajánlom a termesztését. Garantált és gyors siker! Semmilyen gondozást nem igényel, könnyen lehet bio nevelni, az ember elveti, aztán kinő és finom lesz. Egy nagy hátránya van csak a mirelittel szemben, meg kell mosni. Én kényes vagyok rá, ha az étel porzik a számban, így képes vagyok egyenként megmosni a leveleket. Valójában nem nagy fáradtság, igazán meditatív tevékenység...
Ha mi termeltük vagy a piacon frissen vettük, akkor ügyeljünk rá, hogy a szárát távolítsuk el. (Ez a mirelitnél ugye nem érdekes, mert a levelesről már eltávolították, a pépbe meg úgyis beledarálták. - Pépet ne használjunk!)Egy nagyobb serpenyőben hevítsünk 2-3 evőkanál mustárolajat. Addig tegyük ezt, míg füstölni nem kezd, ekkor szórjunk bele egy kiskanál garam masalát és ugyanennyi fehér (sárga) mustármagot. Gyorsan tegyük rá a fedőt és várjuk meg míg a mustármag kipattog. Ha ez megtörtént, tegyünk bele 4-5 szál újhagymát felkarikázva (szintén javaslom konyhakerti termesztését, ugyancsak sikerorientált, sőt még védi is a többi zöldséget a kártevőktől, nem utolsó sorba egyszerre van jelen a spenóttal a kertben). Tegyük hozzá az összevágott spenótot is. Süssük tovább, míg a spenót összeesik, majd utána közepes lángon főzzük el a levét. Szárazon a legízletesebb! Keverjük össze a külön felkockázott és kisütött panírral.
Forrón tálaljuk!

2010. március 30., kedd

Hari Priya

Avagy paradicsomos zöldborsófőzelék sajttal
Ez az étek egy régi-régi Krisnás szakácskönyvből származik. Van, hogy padlizsánt is adok hozzá, mert remekül illik bele, de most az eredeti receptet adom közre.

A következők kellenek bele:
4 dl zöldborsó
3 nagyobb, kemény paradicsom (télen 1 darabolt paradicsom konzerv)
4 dl víz vagy tejsavó
25 dkg panír
ghí a sütéshez (ennek híjján vaj vagy oliva olaj)

Az indiai konyha lelke a pontos fűszerezés. Ebbe a főzelékbe is sok fajta kell.
1/2 kk római kömény
1/2 kk fekete mustármag
1 kk kurkuma
1/4 kk asafoetida (A Krisnások nem használnak hagymát, de én igen, így ez nálam kimarad)
1/4 kk garam masala
1 zöld erős paprika (nálunk csak utólag, hogy Borka is tudjon enni)
1 kk cukor
1 kk mentalevél
1 ek őrölt koriander
3 ek koriander zöldje vagy petrezselyem

A panírt kis kockákra vágjuk és forró ghíben (vaj / olaj) süssük aranysárgára. Vágjuk fel a paradicsomot és a paprikát apróra.
Egy lábosban melegítsünk ghít (vajat / olajat) és szórjuk bele a zöldpaprikát, köményt és mustármagot. Ha hagymával készítjük, az is most megy bele. Addig süssük, míg a mustármag pattogni kezd. Ekkor adjuk hozzá a paradicsomot, cukrot, őrölt fűszereket és a koriander vagy petrezselyem felét. Főzzük sűrűre. Ezután tegyük bele a savót és a borsót. (Ez ugye megmarad, ha házi túrót készítünk. Ha bolti túróval dolgozunk, adjunk itt vizet a főzelékhez.) Sózzuk meg. Az egészet kb. 15-20 percig főzzük. Ha fagyasztott borsót használunk, az utolsó 5 percben adjuk hozzá. A végén keverjük a panírt is hozzá, és pároljuk még 5 percig. Végül keverjük hozzá a mentát és a koriander vagy petrezselyem megmaradt felét.
Barna rizzsel, naannal, bulgurral is kiváló.
Jó étvágyat!

2010. február 24., szerda

Frankó túrós-barackos lepény

Láttam a neten, hogy Frank úr olyan lepényt süt kemencében, aminek nincs tészta alja. Gondoltam, ez nekem való, hiszen akkor ez egy egyszerű kevert tésztás süti. Persze Sanyi bácsi nem adta meg a hozzávalók arányát, így azt nekem kellett kitalálni a látvány után. Mondjuk, ahogy elnéztem, ő annyi cukrot tesz bele, hogy teljesen ehetetlen legyen (és a végén még szór rá egy "kis" porcukrot is - biztos, ami biztos).

Szóval ezek az én arányaim, amiből minden egy nagy keverő tálba kerül, szép sorjában:
Egy őszibarack konzervet (valójában csak a tartalmát) felvágok kis kockákra (közben 2-3-at megeszik belőle a család nyersen). Dobok mellé egy marék mazsolát, 2 tojás sárgáját, egy nagy doboz tejfölt. És akkor a cukor... Mi barna nádcukrot veszünk csak (nem kristályosat), és abból szoktunk vaníliás cukrot csinálni, úgy hogy dugunk bele vanília rudat. No, ebből tettem bele 6 kávéskanálnyit. 6 evőkanál búzadarát kevertem még hozzá és 450 gramm túrót. Még kell hozzá liszt is - a mennyisége attól függ, mennyire hígnak tűnik a massza. Ez nagyban függ a túró minőségétől, én most 4 evőkanállal tettem hozzá. A végén pedig belekevertem a felvert tojásfehérjéket, lassan, óvatosan, 2 részletben, ahogy a mester tanácsolta.
Az egész masszát egyszerűen beleterítettem egy kivajazott, kimorzsázott tepsibe, és irány a kemence, ahol szép pirosra sült.
Házi barack lekvárral megkenve fantasztikus, bár anélkül is igen kiváló. (Porcukorra ne is gondolj!)

Sütés előtt és után:










Már többször sütöttem ilyet, de most először sikerült kipróbálni a pálinkás verziót is. Karácsonyra kaptam nagybátyámtól egy üveg barack pálinkát (igaz, nem szatymazi, hanem a miskolci likőrgyáré), aminek egy részét nagyon lelkesen kevertem össze a lekvárral, de óriási csalódás volt. Leginkább romlott, erjedt lekvárra emlékeztetett a végeredmény. Én maradok a külön fogyasztásuknál. Ez van. Régimódi vagyok.

Itt láttam egyébként:
http://www.indavideo.hu/video/Frankosagok_-_Kemences_szatymazi_turos_lepeny_recept

2010. február 8., hétfő

Felhajtás

Körülbelül két hete, a teszkó pénztáránál előttem álló 30 körüli hölgy a következőket fizette, úgy este 9 tájban: egy nagy zacskó csipsz, 2 liter kóla termék, egy teszkós torta és egy 4-es számot formázó gyertya. Mikor ezeket láttam nagyon elszomorodtam. Mit tehetett az a szegény gyermek, hogy ezt érdemli? Ez nálam igen ritka, de akkor komolyan szomorú lettem.
Nálunk ma ünnepeltük Mandula második születésnapját. (Mellesleg ez a harmadik, mert ugye volt az, amikor megszületett 2008, aztán a következő 2009, és most a harmadik 2010, de mégis csak két éves.) Ő nem eszik csokit (na jó 80% fölötti az jöhet), meg egyéb ilyen bolti szemetet, kénytelen beérni azzal, amit mi sütünk, főzünk neki, tehát a teszkós tortát biztosan megússza. A kóla nevű terméket mi már több mint 10 éve elfelejtettük, szóval azt sem kell elszenvednie. A csipszet meg sosem értettük, mire jó...
Én nem vagyok túl jó sütikben, tortát meg végképp nem vállalnék (na talán egy palacsintatortát), szóval valami mást kellett kifundáljak. Persze nem akartam megúszni mondjuk egy muffinnal, mégis csak a kislányom születésnapjáról van szó. Oké, legyen házi rétes. Azt nálunk mindenki szereti, de általában csak a bolti lapost csináljuk.
Állítólag a rétestészta készítése, nyújtása csak az igazán kalandvágyó emberek sportja (no meg nagyanyáinké - nekik ez jutott bándzsi dzsámping helyett), de ez egyáltalán nem igaz. Végtelenül egyszerű és nehéz elrontani. Ha mégis sikerül, lehet elölről kezdeni, legfeljebb ebéd helyett csak vacsira készül el.
Nekünk meg lett ebédre.30 dkg rétesliszthez tettem egy tojást (úgy ahogy van bele az egészet, semmi fakszni a sárga-fehér szegregációval), egy mókás kanál sót, egy mókás kanál ecetet (20%) és 4 ek olvasztott vajat. No és persze vizet. Ehhez nekem most pont egy deci kellett, de ez biztos függ a liszt minőségétől, meg a páratartalomtól is, szóval lehet, hogy néhány cseppel kevesebb vagy több vizet vesz fel a tészta :-). A lényeg az, hogy jól ki kell dolgozni, úgy hogy egyáltalán ne tapadjon a tészta sem a deszkához, sem a kezemhez, de ne is legyen totálisan száraz és kemény. Inkább azon a határon legyen, ahol már éppen nem tapad. Lényegesen könnyebb kidolgozni, mint egy kenyér tésztát, de addig mindenképpen folytassuk a gyúrást, amíg hólyagos nem lesz. Ezt így mondják annak ellenére, hogy én még soha nem láttam a hólyagokat, de biztos ott vannak, mert ahogy gyúrom a tésztát érzem a kezemmel, hogy kidurrannak.
Ezt az adagot én két külön tálkába szedtem, amiket előzőleg vajjal kikentem. Letakartam konyharuhával, és meleg helyen hagytam pihenni.

Közben elkészítettem a töltelékeket. Csináltam túrósat, a szokásos citrom héjjal, mazsolával, vaniliás cukorral, tojással, de kevertem hozzá apró őszibarack darabokat (konzervből - most majd vehetek másikat a szatymazihoz). A mákos töltelékbe pedig egy kis tejföl, vaniliás cukor és fahéj került, az őszibarack darabok mellé.
Persze, ha töltelékről van szó, akkor a lehetőségek száma végtelen. Nagyon finom rétes készíthető almával, meggyel vagy különböző zöldségekkel is (nekem nagy kedvencem a gombás-brokkolis-currys).

A tészta kinyújtásához szükség van egy asztalra, rajta egy terítővel. Szerintem csak az nem tud rétest nyújtani, akinek valamelyik nincs e kettő közül.
Kis liszttel beszórtam a terítőt (itt már sima finomlisztet használtam), és a közepére helyeztem az egyik adag tésztát. Nekem van már rutinom lángos és pizza sütésben is, így előtte a levegőben már picit nyújtottam a tésztán, de enélkül is megy a dolog. A rétestészta nyújtása általában úgy néz ki (vagy legalábbis nagyanyáinknál biztos így volt), hogy egy hatalmas asztalon ott a tészta adag (az én adagomnak minimum a négy-ötszöröse), és az asszonyok két kézzel a tészta alá nyúlva a kézhátukkal nyújtják az asztal széle felé a rétest, amitől ugye az egyre nagyobb és egyben egyre vékonyabb lesz. Nos, az én adagommal ezt nem lehet megcsinálni, mert ekkora mennyiségnek nincs akkor súlya, hogy ez működjön. Gyakorlatilag elcsúszik a tészta az asztalon. Tehát az egyik kezemmel ellentartásra van szükség, és így csak egy kézzel tudom nyújtani, ami viszont megnehezíti a kézhát használatát. Ugyanakkor ez semmilyen gondot nem jelent, legalábbis eddigi tapasztalataim szerint ez sem kockázatosabb, mint a hagyományos módszer. (A kockázatot ugye a vékony tészta kilyukasztása jelentené.) Így tehát egyik kezemmel stabilizálom az asztalon a tésztát, másikkal, pedig húzkodom kifelé, az asztal széle felé, hol itt, hol ott. Ezt addig folytatom, amíg szép vékony nem lesz a tésztám. Az a jó, ha átlátszó, tehát látom alatta a terítőmet (nyilván csak homályosan, hiszen nem üvegtésztát nyújtunk :-)).
A széleit, ahol vastagabb maradt, szépen levágom. Ezután rövid ideig hagyom pihenni, száradni a tésztát a terítőn. Hogy mennyi ideig az nagyban függ a helyiség hőmérsékletétől, páratartalmától, az a fontos, hogy nem szabad teljesen kiszárítani, mert akkor törni fog.
Bekenem a tésztát olvasztott vajjal, ráhalmozom a tölteléket, behajtom a két szélét, és feltekerem az egészet egy rúddá. Ezt legegyszerűbb a terítő segítségével megoldani. A tekercs tetejét még egyszer végigkenem vajjal, és mehet is a kemencébe. 8-10 perc alatt kisül (sütőben ez legalább 2x annyi ideig tart).
Közben ugyanezt eljátszom a másik adag tésztámmal is (mert ugye miután összegyúrtam az elején, ketté szedtem). Kinyújtom, levágom a széleit, kicsit szárítom, bevajazom, ráhalmozom a tölteléket, felhajtom a széleit, terítővel feltekerem, tetejét bevajazom, és nyomás be a kemencébe.
A levágott széleket, ha érdemes (a mennyisége végett) pár csepp (4-5 csepp) víz hozzáadásával újragyúrom, és elteszem pihenni, hogy aztán abból még egy adagot tudjak készíteni.
Nekem ma ez is meg volt.
Megtehettem volna, hogy az egész tésztát egyben hagyom, és egyszerre nyújtom ki az egészet, úgy feldarabolom és töltöm meg a különböző töltelékekkel, de ma nem ezt választottam.

Ez tényleg nagyon egyszerű! Ne higgyetek a legendáknak és próbáljátok ki bátran! Ha végül mégsem sikerülne (ebben nem hiszek), akkor javaslom, hogy ugyanazt a tölteléket palacsintába tegyétek. A palacsinta készítése, ha lehet még egyszerűbb. Azt is ki lehet sütni, amennyiben ragaszkodunk a sült túróhoz (Naná!), és gyakorlatilag egy hasonló dolgot kapunk a végén: tetszés szerinti töltelék vékony tésztába burkolva.

2009. szeptember 25., péntek

Túró és joghurt készítése

Végy a szomszédtól frissen fejt tejet! - Ezzel kell kezdenem, mert emlékszem drága nagyapám mennyire káromkodott, mikor megpróbált túrót csinálni bolti tejből. Szegény, biztos még emlékezett gyermekkora ízeire, Öreglakon - szomorúan mutatta a végeredményt. Büdös volt, annyi szent...

Szóval a túrókészítés!
Kell hozzá friss tej. Forraljuk fel, majd vegyük kis lángra, adjunk hozzá literenként egy pici sót és fél citrom kifacsart levét (teje és citromja válogatja, lehet, hogy pontosabb a 2 egész citrom per 3 liter tej), és keverjük el alaposan. Levehetjük a tűzről. Szűrjük át textilpelenkán, és kész!
Ha panírt (Indiában így hívják a házi sajtot) szeretnénk kapni, mert minden vágyunk egy TISZTESSÉGES Paneer Musalam, akkor lógassuk fel a pelust, és hagyjuk teljesen kicsöpögni a savót. Tapasztalatom szerint nem szükséges préselni, mivel a tej eredeti zsírtartalmától anélkül is összeáll.

Joghurtot eképp készítünk:
Forraljuk fel a liternyi friss tejet, majd hagyjuk hűlni, míg kb. 45 Celsius-fokos lesz. (Arról ismerszik meg ez az állapot, hogy még alaposan meleg, de már nem éget.) Keverjünk bele egy pohárka élőflórás joghurtot, és hagyjuk LASSAN kihűlni. Kb. 6 óra alatt áll össze, ezért én mindig este csinálom meg, kint hagyom a pulton, és reggelre ott a fincsi joghurt.
Ennyi joghurtból már jó sok Naant, vagy török joghurtos padlizsánt készíthetünk!

2009. május 17., vasárnap

Túrós-mákos álom

Ez a recept kedves sógornőmtől származik. Amikor először ettem, tudtam, hogy elvesztem. Ennél jobb maximum a flódni lehet! Lehet persze ezen vitatkozni, de minek. Nagy előnye viszont a flódnival szemben, hogy kevésbé macerás, és döbbenetes az összhang a fekete és fehér rétegek között. (Megjegyzem: idén húsvétra sütöttem flódnit a szokásos beigli helyett - komolyan: megéri az összes macerát!)
Nem korteskedem tovább, különben is túrófüggő vagyok, inkább lássuk, miből lesz a cserebogár:

A tésztához 25 dkg liszthez adunk késhegynyi szódabikarbónát, és elmorzsoljuk 15 dkg vajjal. Hozzáadunk 5 dkg cukrot, 1 tojás sárgáját és egy evőkanál vaníliás cukrot. Összegyúrjuk és hideg helyen pihentetjük, amíg a töltelék készül.
Az pedig a következő: 7,5 dkg mazsolát forró vízzel átmosunk és megöntözzük 2 evőkanál rummal. 25 dkg őrölt mákot összekeverünk 12,5 dkg cukorral, fél citrom reszelt héjjával, kevés fahéjjal, és 5 dkg vajjal. Leforrázzuk 1,2 dl tejjel, és letakarva hagyjuk dolgozni a tejecskét. Közben 50 dkg félzsíros tehéntúrót áttörünk 12,5 dkg cukorral, 2 tojás sárgájával, 1 dl tejföllel, a citrom reszelt másik felével. Hozzáadunk 2 evőkanál étkezési keményítőt (ez van az eredeti receptben - én eddig mindig búzadarát adtam inkább a túróhoz), majd a felvert tojásfehérjéket óvatosan hozzádolgozzuk. (Én a tésztakészítésből megmaradt harmadik fehérjét is hozzáadom.) Végezetül a mákhoz adjuk a rumos mazsolát.
Kinyújtjuk a tésztát - egy kapcsos, kerek tortaformához elég a mennyiség - úgy, hogy 3 cm magas pereme legyen. A kivajazott formába tesszük, rásimítjuk a mákos tölteléket, majd a túrós tölteléket is. A sütő alsó harmadában kb. 70 percig sütjük 180 fokon. A sütés felénél megkenjük a tetejét tojássárgájával, hogy még szebb színe legyen!

Íme:

2009. március 31., kedd

Paneer musalam - ha gyorsan kell valami

Bevallom, nem szeretek túl hosszan bíbelődni egy-egy étekkel. Az inkább P reszortja. Az én elvem: az egyszerűség gyönyörködtet. Ebben az elvben az a jó, hogy magam is szívesen áthágom néhanap, mikor alkotó kedvem van.
Ugyanakkor szó nem lehet arról, hogy vacak félkész kajákkal legyen tömve a mélyhűtő, csak hogy hamar lehessen enni valamit! Ha tehát gyorsan kell valami finom, akkor a paneer musalam a nagy befutó.
Az egyszerű (értsd: kevés hozzávalóból, könnyen készíthető) ételeknél - szerintem - mindennél fontosabb, hogy a hozzávalók tökéletesek legyenek. Egy bonyolult fűszerezésű éteknél talán el lehet fedni kisebb hiányosságokat, pl. a télen kapható paradicsom ehetetlen ízét, de ez jelen esetben a véget jelentené.
Ugyanis ez a finomság lényegében két fő alkotóból áll: paradicsom és túró.
A tökéletes verzió így hangzik:
Menj ki a kertedbe - ahol persze biogazdálkodást folytatsz, és a szomszéd permetezőszere sem száll át -, és szedj le 30 dkg tökéletes, kicsattanó, illatos paradicsomot. Ha épp tél van, akkor végy elő a kamrádból egy üveggel a nyáron eltett paradicsomokból. Ha ez kész, akkor vedd elő a hűtőből a házi túródat, amit a még reggel fejt tejből készítettél. :-)
Nos nálunk tavaly tarolt a meztelencsiga-invázió, és a szomszédnak sem volt épp eladó teje, ezért ez most a "városi verzió", de így is isteni az íze!

A lényegre térek...
Végy 30 dkg paradicsomot, darabold össze! Esetleg nyiss ki egy darabolt paradicsom konzervet... Keverd össze 2 pohár joghurttal, 10 darab - előzőleg durvára vágott - mandulával, némi chilivel, fokhagymával, pici sóval és cukorral. Mindezt zuttyints rá az edényed alján fortyogó olajra! (Én erre a célra egy wokra hajazó serpenyőt használok.) Jól keverd el, és forrald össze! Amíg rotyog, kapj elő két negyed kilós félzsíros túrót a hűtőből, és óvatosan vágd össze pici kockákra! (Ebből következik, hogy csak a "kockatúró" alkalmas erre a kereskedelemben kaphatók közül - én elsőre keményen megjártam, mikor egy zacskós félkilós segítségével akartam elkészíteni... :-( )
Tehát rotyog a gezemice, és kockákra vágódott a túró... Az utolsó elötti lépés jön: túrót a paradicsomba! Innentől felgyorsulnak az események. Nagyon óvatosan kevergesd, hogy a túró ne essen szét. Elég egy forralás, és már kész is a manna.
Utolsó lépés: befalni azon nyomban, körítésnek rizzsel vagy naannal.



Hozzávalók listája 4 főre:
1/2 kg túró
30 dkg paradicsom
2 pohár joghurt
8-10 db mandula
6-8 db kashmiri chili
1/2 tk fokhagyma
1 tk cukor
pici só
olaj vagy ghí a sütéshez