Készítsünk orosz mustárt!

Kedves szerzőtársam már többször szólt, hogy tegyem közzé, miként is készül a valódi mustár - ne csak nekünk, meg más kivételezetteknek (a tudás birtokában) legyen jó... Én gyerek koromból hoztam a szeretetét: anyukám, ha otthonról hozzájutott, mindig készített - akkor nálunk még nem lehetett alapanyagot kapni. Nem is értettem később, hogy mi a jó a bolti mustárban?

A mustárgyártás egyszerűbb, mint gondolnánk, és az eredmény olyan csoda, hogy aki valaha is evett ilyet, az soha többé nem fog a kereskedelmi forgalomban kapható csupa-ecet borzalmakra fanyalodni!

Ámde vigyázat: méregerős!!! Tehát a javaslatom, hogy először csak kisebb adagot készítsünk, hogy meglássuk EZ mennyi idő alatt fogy el. Ha ugyanis egyszerre megcsináljuk az egész adagot, félő, hogy erejét veszti, mire a végére érünk. Nagycsaládosokra ez persze nem vonatkozik :)

Lássuk tehát:

Az első napon szükségünk lesz egy doboz mustárporra. Én ilyet veszek:

Ez nagy biztonsággal beszerezhető a Cora áruházak előterében található orosz boltokban, vagy a Mammut aljában lévő - szintén orosz - műintézményben. Bevallom, máshol még nem kerestem, annyira biztos ez a forrás - pedig talán a bioboltok is szóba jöhetnek. Az is lehet, persze, hogy a vér beszél belőlem... Ha nincs por, működik a dolog leőrölt mustármaggal is.

Kell még: forró víz, türelem... :)

100 g mustárport el kell keverjünk 200 g forró vízzel. Csomómentesen. Akkora tálat vegyünk elő, amibe még marad jócskán hely, ugyanis keverés után erre a masszára ráöntünk még annyi forró vizet, hogy vagy 3 ujjnyi vastagon ellepje. (Nekem egy nagyobbacska müzlis tálam van erre a célra.) Most kell a türelem: tíz órát pihentetjük lefedve, meleg helyen - ezért én este kezdem és másnap reggel folytatom.

Reggel óvatosan leöntjük a vizet és elkezdjük ízesíteni a mustárunkat. Itt az ízlés nagyon sokat számít. Mindenképp kell bele valami jóféle ecet (alma vagy akár balzsamecet - legutóbb én a Vom Fass Waldburg Cassis ecetjével csináltam, remek volt!). Aztán kell még olivaolaj is bele. A mennyiségnél a lényeg, hogy ezzel lágyítjuk a masszát - az ecettel és az olajjal is bánjunk óvatosan: apránként adagoljuk. Bevallom, sose mértem le, hogy mennyi adok hozzá, de megigérem, ha legközelebb csinálok, megteszem! Azért emlékeim szerint 30-30 gramnál több biztos nem volt... Kell bele még só (10-15 g) és kb egy teáskanál cukor vagy méz, valamint fűszerek. Abból meg aztán tényleg bármi, amit a kreativitásunk megenged. Remek lehet rozmaring, tárkony, bazsalikom, finomra őrölt dió (egy orosz barátom csinálta mindig így), kardamon - tényleg bármi! Esetleg osszuk több részre az olajos-ecetes-sós-cukros masszát, és csináljunk több félét és kevergessük a fűszereket is bátran!

Az elkészült mustárt jól zárható üveg(ek)ben, hűtve tároljuk.

...mellesleg a mustárpor meghűlés esetén is hatásos, de erről majd máskor! :)

UPDATE 2017: azóta sajnos se Cora, se Mammut alja, de a boltok nem szűntek meg! Egy kis reklám nekik (és beszerzési hely nektek): honlapja nincs az Arbatnak, de van boltjuk Budán a Retek utca 8. szám alatt, Pesten pedig a Podmaniczky-Körút sarkán.