2009. május 17., vasárnap

Mágikus lekvár

Már beérett a szamóca, 1 héten belül lesz meggyünk is, aztán jön a sárgabarack és így tovább. Nem tudunk mindent frissen megenni. Nem lehet mindent beledolgozni sütikbe. Meg hát aztán lesz még tél is. Akkor meg milyen jól jön egy kis gyümölcs íz!
Na, de itt nem arra gondolok, amit a boltban kapni, mert hát abban vajmi kevés gyümölcs van. Megnéztem, a legtöbb gyümölcsöt tartalmazó lekvár 50%-os (két nagy szupermarketben jártam), s amiben legkevesebb van az 0%-os!!! Biztosan lehet kapni ennél jobbakat is, de engem csak a 100%-os lekvár érdekel. Szerintem barbárság bármi egyebet belefőzni a gyümölcsön kívül. Ha pedig megoldható, akkor legyen így!
Tehát, ássuk el jó mélyre a tartósítószereket, cukrot, meg a többi szemetet, amit még előszeretettel kevernek ételünkbe a gyártók!
Az eljárás végtelenül egyszerű, bár kétség kívül időigényes, de ez nem meglepő, ha lekvárról beszélünk.
Szükségünk van hozzá az érett gyümölcsre. Fontos, hogy ténylegesen érett legyen - mert van kereskedelmi meg biológiai érettség is, ugye...

Megmossuk, kimagozzuk (ez némely gyümölcs esetében értelemszerűen elhagyható, pl. szeder), ízlés szerint feldaraboljuk.
Betesszük egy nagyobb fazékba vagy tepsibe.
És itt jön a lényeg, a mágia, amitől múkodni fog a dolog! Ugyanebbe a fazékba a nyers gyümölcs mellé öntünk egy kis lekvárt a tavalyiból.
3 kg friss gyümölcshöz 2 dl kész lekvárral lehet számolni.
Ha először próbálod, értelemszerűen nem lesz tavalyi 100%-os lekvárod, de ne keseredj el! Tegyél bele valamilyen lekvárt. Na persze minél jobb minőségűt, minél tisztábbat. Jövőre meg már használhatod a sajátod.
Gyakorlatilag nem kell, hogy ugyanabból a gyümölcsből készüljön a lekvár, mint amit hozzákeverünk, tehát, ha én idén teszek el meggylekvárt (még jó hogy!), akkor vagy barack vagy valami más lekvárral fogom megmutatni neki, hogy mit szeretnék, mert meggylekvárom nem maradt tavalyról. Ez az arányok miatt nem számít, mert olyan kevés kész lekvárra van szükség, hogy az gyakorlatilag nem érződik a végén. Persze ideális esetben azonos gyümölcsökkel dolgozom.
Beteszem az egészet a sütőbe, és elkezdem sütni, nem túl magas hőfokon (valahol 150 és 180 fok között). Érdemes reggel kezdeni, mert eltart egy darabig, míg ebből lekvár lesz. Nem tudok semmi konkrétat mondani róla, mert függ attól, hogy milyen gyümölcsből dolgozik az ember, meg attól is, hogy milyen sűrűre szeretné készíteni. Meg egy kicsit az Égiektől is.
Érdemes közben kb. fél óránként ránézni, megkeverni, kicsit szeretgetni...
Ez alatt elő lehet készíteni a befőttes üvegeket. Semmi komoly, csak egyszerűen legyenek tiszták. Én kis méretű üvegekbe szeretem tölteni, mert bár a lekvár nagyon sokáig eláll a kamrában tartósítószerek nélkül is, de ha felbontjuk, akkor azért biztosabb, ha néhány héten belül elfogy. Egyenként szoktam ellenőrizni, hogy jól zárnak-e a fedők, nem forog-e körbe stb.
Az üvegeket érdemes plafonig tölteni, tetejére mehet a befözőfólia. Ha nem megy plafonig, akkor pedig fejjel lefelé tesszük el az üveget.
Ezután már nincs más dolgunk, mint - még forrón - bedunsztolni. Erre kiválóan alkalmas egy kartondoboz, amit belülről kibélelünk 2-3 réteg pokróccal. A pokrócon belülre tehetünk még plussz újságpapír bélelést is. A már lekvárral telt és lezárt üvegeket is betekerjük újságpapírba, és jó szorosan rakjuk őket a dobozba. Tetejére megint csak mehet egy kis újságpapír (lehetőleg ne használjunk szennylapokat), rá a pokróc borítás, és lezárjuk a dobozt. Kb. 1 hét múlva szedjük ki belőle az üvegeket, szóval keressünk neki helyet a lakásban!
Télen már fogyasztható is, ugyanakkor érdemes nagy mennyiségben gondolkozni, mert néhány év múlva még finomabb, érettebb lesz.
Mi próbáltuk már barackkal, meggyel, szilvával, fügével, szamócával, de szerintem bármivel működik. Érdemes kipróbálni vegyes összetétellel is! Megmarad a gyümölcs valódi íze, savanyússága, édessége egyaránt. Egy gejl, kétes összetételű vacak helyett, színtiszta, egészséges gyümölcslekvárunk lehet!
Ha még a hold állására is odafigyelünk, akkor nagyon nagy százalékban elkerülhető a lekvár rothadása, penészedése. Eltevésre legalkalmasabb a felszálló hold időszaka, kivéve a halak napok.

6 megjegyzés:

  1. Nahát! Ez egy roppant érdekes eljárás!
    Tetszik!
    Mégis kb. mennyi idő, mire jó lesz az állaga? Több óra? Fél nap? Hogy néz ki nagyjából? Csak sütőben lehet elkészíteni, vagy esetleg nagy lábasban a tűzhely tetején is?

    VálaszTörlés
  2. Sok mindentől függ, hogy mennyi ideig készül. Minél nagyobb a gyümölcs víztartalma, annál több idő kell neki. Pl. sárgabarackból a "rózsakajszi" talán a legkevésbé időigényes (hamarosan beérik), de a többi fajtából is lehet eltenni.
    Másfelől attól is függ, hogy éppen milyen sűrű lekvárt szeretnél, tehát ízlés dolga is.
    Mi többnyire szeretjük, ha sűrű lesz a végeredmény. Így inkább 8-12 órában lehet gondolkozni.
    Legutóbb meggyet és barackot tettünk el. A meggy kb. 5-6 óráig sült, de most a magozás után leöntöttük a levét friss ivólének. Így egész jó állaga lett, ledarálva krémes, még nem ragadós. A barackot (nem rózsa) úgy 7-8 órát sütöttük. Még szerintem lehetett volna hagyni neki egy-két órát, de későn kezdtük és le kellett fektetni a gyerkőcöket.
    Lehet gyorsítani kicsit a folyamatot, ha magasabb hőmérsékleten sütöd, de 180-200 foknál már érdemes gyakrabban ránézni, megkeverni, hogy ne égjen le a teteje.

    Nagy lábost javaslom, de inkább sütőben. Őszintén szólva még nem próbáltuk tűzhelyen, de tervezünk egy bográcsos kísérletet. Szerintem idén meg is ejtjük, de erről biztosat csak jövőre tudok mondani, mert akkorra derül ki, hogy nem veszít-e így az eltarthatósága.

    Kíváncsian várjuk a tapasztalataidat!

    VálaszTörlés
  3. Kedves Péter!
    Köszönöm válaszod! Kicsit riaszt a hosszú sütési idő egyrészt gázfogyasztás, másrészt meg a meleg miatt. Ha 8-10 órát sütök a konyhában, olyan lesz ott, mint a pokolban. (lakótelepi lakásban lakunk).
    Még eszembe jutott egy kérdés! Egyszerre egy tepsit tesztek be a sütőbe, vagy lehet többet is? Mennyi fér egybe kb.? 3-4 kg gyümölcs?
    Így nem igazán gazdaságos.
    Nagyon tetszik pedig ez az eltevési mód, imádom a lekvárokat, szoktam is próbálkozni, de eddig mézzel tettem el őket.
    Valahogy mindnképp kipróbálom!
    :)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Mónika!

    Most szerintem ideális az időjárás az eltevéshez :)
    Mi nem tepsiben szoktuk, hanem lábosban. A mienk kb. 5-6 literes. Ebből nekünk csak egy fér be a sütőbe.
    Eleinte próbálkoztam tepsivel is, de nem volt az igazi. Túl nagy a felülete és így nagyobb a kockázat, hogy leég a teteje. Mindamellett igaz, hogy így be lehet tenni egyszerre több tepsivel is és némileg talán hamarabb is készül el, mivel nagyobb felületen párolog. Ha e mellett döntesz, gyakrabban kell kevergetni és szerintem 160-170 fok fölé nem érdemes tenni a sütőt.
    A lábosunkba kb. 4,5 kg gyümölcs fér egyszerre, de ha már kicsit sült és összeesett, lehet még tölteni rá, így egyszerre akár 5-6 kilóból is lehet eltenni lekvárt. Tepsinél sajnos nem emlékszem pontosan, de talán 3 kiló fért el benne egyszerre. Most, hogy utána gondolok, két tepsibe is kb. 6 kiló megy bele, tehát nagyjából ugyan oda jut az ember. Hacsaknem fér be 3 tepsi egyszerre...
    Valóban sok energiát igényel. (Ezért is tervezzük kipróbálni a bográcsos verziót.) Gazdaságosabb, ha tele nyomja az ember cukorral vagy befőző cukorral és az bezselésíti pikk-pakk, de mi ezt nem szeretjük. A méz talán jobb (kevésbé finomított ugye), de nekem a végeredmény nagyon hasonlít a cukroshoz. Illetve a méz még ad hozzá plusz aromát is a sajátjából, ami nekem nem tetszik. Elhiszem, hogy ez neked jobban ízlik, de én nem szeretem. Ez ugye ízlés dolga, ami pedig szerintem vitathatatlanul mindenki szíve-joga :)
    A 100%-os lekvár nekünk megér ennyi plusz energia befektetést, mivel az eredmény egyedülálló :)
    Egyszer legalább próbáld ki! :)

    VálaszTörlés
  5. :)))
    Persze, kipróbálom, mindenképp!
    Nem tudom, hogy a mézes jobban ízlik-e, hisz ezt a fajtát, amit ti készítetek, még nem próbáltam..:))
    Én sem szeretem az agyoncukrozott, zselésített, aromásított mű dolgokat, ezért is keresgéltem a neten, és találtam a receptetekre..:))
    Nagyon régen, gyerekkoromban még a falunkban volt igazi házi lekvár, amit üstben főztek szilvából. Annál bizony egész nap ott álltak kavargatni az asszonyok, a hatalmas fakanállal. De annak valami mennyei volt az íze! Buktába, kenyérre.... hmmmm... még a nyál is összefut a számban!
    Bio boltokban lehet kapni, (ha jól emlékszem Tarpai) bio szilvalekvárt, amiben szintén nincs semmi adalékanyag, az emlékeztet a gyerekorom-béli ízre.
    Köszönöm a válaszokat, biztos, hogy teszek így el valamit, hisz kíváncsi vagyok, vajon milyen lehet?

    VálaszTörlés
  6. :D
    igen, igen! Bizony üstben kavargatták. Én most láttam valamelyik nagy áruházban, hogy árulnak réz bográcsot, ami szerintem kiválóan alkalmas erre a célra.
    Anno gyakorlatilag csak szilva és barack lekvárt főztek nagyanyáim... de azok nagyon rendben voltak.
    Láttam valahol 100%-os szilva lekvárt én is nem rég, csak sajnos nem rémlik, hol. Ha jól emlékszem a Daubner is árul saját szilvalekvárt, talán 90%-nak mondják, de finom az is.
    Ugyanakkor szerintem számít az is, ki készíti. És ilyen szempontból Te vagy a legjobb magadnak :)))
    Sok sikert!

    VálaszTörlés