2012. január 8., vasárnap

Aïgroissade - A valódi francia saláta

Azzal kezdem, hogy reményeim szerint a 2012-es évben aktívabbak leszünk ezzel a főzöcske bloggal, mint tavaly… Ígérni nem tudok, ez csupán a vágyam.
Kezdésnek íme egy saláta, ami valószínűleg a nálunk "francia saláta" néven ismert borzalom eredetije. Vagy az egyik eredetije…
Lelke a mártás, az aïoli, amit mindenképp javaslok macerát nem kímélve elkészíteni - a bolti majonéz, szerintem, egy “pfujt”sem ér meg.

Hozzávalók 4 adaghoz:

130 g krumpli (leginkább zsenge újkrumpli lenne jó, de télen az nem könnyű…)
80 g répa (Provance-ban bébirépa)
80 g zöld hüvelyű bab
80 g fejtett bab
100 g csicseriborsó (szárazon mérve!)
1 doboz articsókaszív-konzerv (400 g)

a klasszikus mártáshoz:
2 tojás sárgája
2 nagy fokhagymagerezd
½ teáskanál só
1,5 dl olivaolaj
1 evőkanál citromlé

Előző este beáztattam a csicserit, reggelre kétszeres tömegűre duzzadt. Még anyukámtól örököltem meg egy gomba alakú öntöttvas edénykét, amiben gabonát szoktam főzni, nehezékkel a tetején. Feltettem benne főni a borsót, az is remekül el volt benne, hamar puha lett. 
Ez után puhára pároltam a feldarabolt krumplit és répát, valamint a babokat. Amíg azok langyosra hűltek, nekiálltam a mártásnak.
Az aïoli tulajdonképpen egy frissen készített fokhagymás majonéz. A türelem a legfontosabb összetevője, mert ha túl gyorsan adagoljuk az olajat, szétesik. Szerintem egyáltalán nem vészes megcsinálni, de  tudom, hogy sokan idegenkednek tőle.
A két tojás sárgáját a sóval, fokhagymával először kikevertem, majd szép lassan, mokkás kanalanként, cseppenként adtam hozzá az olivát. Akkor jó, ha fehéredik a keveréstől. Egyszer csináltam majonézt kézzel, habverővel… Sikerült persze, de ma már kényelmesebb vagyok – a gépi habverő nagy találmány! :) Szóval, ha már fehéredik bőszen, akkor jó úton vagyunk – mehet bele bátrabban az olaj, különben sosem érünk a végére! Nekem most jól sikerült, de ha nagyon nem akarna összeállni, lehet bele még egy sárgáját tenni. A citromlét a legvégén tettem bele.
Ezután lecsepegtettem az articsókát és négy részbe vágtam a virágokat. Összekevertem a zöldségeket, ráöntöttem a mártást és már mehetett is az asztalra.
Nekem frissen is nagyon ízlett, bár a friss majonéz tényleg nagyon tömény… Celia Brooks Brown azt állítja, hogy ez a saláta nem tehető hűtőbe. Hát nekünk nem fogyott el, így vacsoráig a hűtőben várt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése