2011. július 18., hétfő

96ºC, 9 atmoszféra, 25''

Ez nem egy találós kérdés, mi így kávézunk! Persze csak arabica kávét...

Mostani bejegyzésemnek fő célja a népszerűsítés. Azzal a hátsó gondolattal írom, hogy ha még többen járunk a Lehel piac kávészaküzletébe, akkor az nem szűnik meg, nem úgy, mint sok más jó kávészaküzlet.
A továbbiakban a 'kávé' kizárólag az arabica kávét jelenti. :)
Emlékszem, mi volt, mikor leköltöztünk a Kis-Balaton mellé: sokáig meg voltunk lőve, hogy hol szerezzünk magunknak kávét. Maradt, hogy mikor rokon-nézőbe megyünk, akkor beugrunk a Lehelre... Aztán találtunk egy boltot Keszthelyen. Hamar bezárt. Lehetett valamennyi kávét kapni utána egy ottani presszóban, de nem volt akkora a forgalom, hogy mindig friss áru legyen. Márpedig nem mindegy mennyi idő telik el a pörkölés és a fogyasztás között!

Tavaly karácsony táján, hogy a kávészerelem tökéletesedjen, hosszan keresgéltem egy elérhető árú kávéfőzőt, ami elegendő nyomást tud létrehozni, hogy ne lúgozza agyon a fekete levest. Tudom én, hogy igazán jó kávét csak vérkomoly gépen lehet főzni, de azért én nem akartam kávézót üzemeltetni otthon, és nem is vagyok milliomos - se annyira hülye, hogy rengeteg pénzt öljek egy profi gépbe sznobizmusból.
Na, így akadtam Bialetti úr Brikka főzőjére a Barista szaküzletben. Érdemes a figyelemre - komolyan működik!! Krémes tetejű kávét főz, és nem is lúgozza ki, mint a hagyományos kotyogó (mellesleg szintén Bialetti találmány).

Aztán fordult a sors kereke, s mi közelebb kellett költözzünk a fővároshoz. Szeretett Szentlászlónkról már igazán nem úri huncutság a Lehelre járni kávéért!
Egy ideig úgy gondoltuk, hogy spórolás címszó alatt inkább egy nagyáruház bio arabica kávéját vesszük, mert végül is nem robusta, és sokkal olcsóbb. Kipróbáltunk sokféle arabicát, a dossziés Tomiétól a madaras teszkósig, de egyik sem vált be. Az íze sajnos mindnek messze elmarad a Semiramis kávéktól. Múlt héten bennem odáig fajult a dolog, hogy inkább nem iszom, csak heti 1 espressot, de annak legyen íze, az angyalát!

Így történt, hogy ma Borkával látogatást tettünk a Lehel téren a galérián. S ha már ott voltunk, meg is kaptam telefonon ukázba, hogy igyak egy igazi kávét! Jamaica Blue Mountain. A világ egyik legjobb kávéja - ott ezt is választhatom. Mert megérdemlem. :)
Persze a napi kávé is igen remek, több kávéból keverik, naponta változó, és az ára is kedvező. "Hétköznapokon" azt szoktuk választani.
Máskor is volt már, hogy JBM-t ittunk. Olyankor, ha kimondjuk a választott kávé nevét, megáll a levegő. A pult mögött kávét főző hölgy szép tisztára pucolja a darálót, mielőtt ezt a csodát frissen ledarálja benne, és utána is, hogy egy szem se vesszen kárba. A kávé elkészül, megkapjuk - a többi már rajtunk múlik... Ezt a kávét nem lehet - nem érdemes! - csak úgy ledönteni. Oda kell rá figyelni. Az illatára, a krémességére, az ízére - az élményre.

Mellesleg, amíg én kortyoltam, bejött egy úriember, aki ajándékba szeretett volna jó kávét vinni. Az eladó hölgyek pedig az ajándékozandó személy neme, temperamentuma és más meghatározó tulajdonságai alapján segítettek választani a kedves vevőnek...

A mai vásárlásnál két olyan fajtára esett a választásom, amit még sose próbáltunk, mert még nem láttuk a választékban. Mindkettő francia pörkölésű, az egyik egy bio kávé Galapagosról, a másik pedig Yemenből jött. Galapagost ebéd után rögvest meg is kóstoltuk. Nem volt olcsó, de megérte az árát! Telt, pisztáciás, mogyorós illata van, és az íze.... hmmmm.... Péter ki is számolta gyorsan, hogy nem is drága, hiszen 250 forint alatt ki jön egy csésze belőle. Szóval megérdemeljük! ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése