Sokáig azt gondoltam nem fogok kása recepteket leírni, mert ezek nekünk annyira természetesek, hogy triviálisnak éreztem: mintha a vajas kenyérről írnék bejegyzést. Közben meg folyamatosan kapom a visszajelzéseket - ha étkezésről beszélgetünk -, hogy tanácstalanok ismerőseim, mit is egyenek reggelire, miből, milyen kását főzzenek. Pláne, hogy még a gyerkőc is jóízűen megegye. Persze jogos: van, ami meg másnak triviális, és nekem kellene gondolkodnom rajta.
Előszeretettel eszünk reggel kenyér helyett gabonakását. Mi a makrobiotikus elvek szerint, szinte kizárólag szemes gabonából főzzük kásáinkat, tehát nem használunk pelyheket. A bulgur az egyetlen kivétel, ami - ugye - tört búza. A makrobiotika szerint ideális energiával a szemes gabona rendelkezik. Így a bulgurnak van már egy szerkezet vesztése az egészhez képest, de ez mégsem akkora struktúra vesztés, mint ami mondjuk a pelyhesítéssel vagy az őrléssel áll elő.
Alapvetően spontán kása főzők vagyunk, de azért van néhány párosítás, ami vissza-vissza köszön a reggeliző asztalon. Ezekből tervezek egy sorozatot indítani most, kezdve egy nagy kedvenccel.
A felszívódást elősegítendő, szoktam bele tenni némi zsiradékot is. Vagy egy kiskanál vajat vagy a víz egy részét (max. negyedét) tejjel pótlom.
Ezek a mennyiségek 2 felnőtt és egy kisebb gyerkőc adagjára szólnak. Adagolásról bővebben itt.
Természetesen jó lehet bele sokféle fűszer: ánizs, csillagánizs, szegfűszeg, szegfűbors, gyömbér, narancshéj, szerecsenvirág stb.
Tessék kísérletezni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése